Görögország. Számomra az egyik legszebb hely a világon. A maga autentikus mivoltában. Itt minden arról szól: legyünk büszkék arra, ha görögnek születtünk. Az itt élő emberek ízig-vérig görögök: látható ez abból, hogy minden egyes üzletben, vagy bazárban ki van téve a görög zászló, minden helyen görög zene szól és talán ami a legfontosabb: az itt élőknek a vallás az egyik legfontosabb az életükben. Ha a másik legfontosabb dolgot kellene kiválasztanunk, akkor -és ezt bátran ki merem jelenteni- az élet élvezetének művészete lenne. Lenyűgöző, ahogyan ezek az emberek szeretnek élni. Mindegy hogy reggel 8 vagy este 11 óra van. A görög ember sosem fáradt egy kiadós lakomára, pár pohár finom borra és sirtakira. Ez megnyilvánul a görög gasztronómiában is.
Ebben a részben a Chalkidiki-félszigetet mutatom be a kedves olvasónak. Maga a félsziget 3 részből áll: Kasszandra, Sithónia és Athos. Az Athos-hegyen 20 ortodox kolostor található. Ezek teokratikus köztársaságot alkotnak. A turisták által egyedül látogatható: Ouranoupoli.
A város (bár üdülőhelyről van szó) magában hordozza a félsziget vallásosságának jegyeit. véleményem szerint egész Görögországban itt lehet kapni a legszebb ikonfestményeket.
A városka tele van szebbnél szebb standokkal, melyek között találhatunk homokos és sziklás partszakaszokat is. Így a pihenni és a búvárkodni vágyók is egyaránt jól érezhetik magukat.
A város kikötőjébe érkeznek azok a hajók, melyekről a kolostorokat nézhetjük meg. A kikötőben található erőd, mely a 13. században épült.
Érdemes itt jártunkkor befizetni egy Athos-túrára, hiszen a mellet, hogy a hajózás már önmagában remek élményt nyújt, a kolostorokat egészen közelről csodálhatjuk meg. Nem mellesleg pedig a túra alatt akár delfinekkel is láthatunk, hiszen az Égei tenger ezen részén gyakran előfordulnak kisebb csoportokban.
A következő a Sithónia -félsziget bemutatása. Legismertebb üdülőhelyei Neos Marmaras és Sarti.
Mindkettő halászfaluból nőtte ki magát, s mára turisztikailag meghatározó szerepet játszanak a félsziget életében. Neos Marmaras talán jobban megőrizte kerekedőváros mivoltját. Itt nem pezseg úgy az élet mint Sartin, de az idősebbek számára és a kisgyermekes családok számára kitűnő üdülési célpont. A csütörtökönként tartott piac azonban vonzza a turistákat. Továbbá a város büszkélkedhet a félsziget egyik legnagyobb kikötőjével is.
A piacon szinte nincs olyan, amit az ember ne venne meg szívesen. A görög konyha alapanyagaitól kezdve ruhaneműkön át a görög népművészeti termékekig minden megtalálható itt.
A várossal szemben található a Teknősbéka sziget. Lakatlan szigetről van szó, állítólag csak pár kecske él rajta. A ide szervezett hajótúrák során a kapitányok előszeretettel állnak meg egy kis időre és engedik meg a turistáknak, hogy megmártózzanak a szigetet körülölelő közel 100 méter mély kristálytiszta vízben.
Az "utunk" következő megállása Sarti. Ahogyan ezt említettem kis halászfaluból nőtte ki magát Észak-Görögország egyik leglátogatottabb üdülőhelyévé. A panoráma mesés: az egész város szemközt helyezkedik el az Athossal, ami páratlan szépségű naplementekor. Gyönyörű ortodox templom található a város szívében, mely a turisták előtt is nyitva áll.
Maga Sarti 3 részre oszlik: Ófalu, melyben alig találhatók panziók és apartmanok. Itt az "őslakosok" élnek. Autentikus görög (kék-fehér) házacskákkal láthatunk itt. Sartiban minden megtalálható, amire egy nyaralónak szüksége lehet: boltok, tavernák, éttermek, koktélbárok, discok, és utazási irodák is. Meglehetősen kicsi főtere van, de az annál hangulatosabb. Éjszaka a falu megtelik élettel. A harmadik rész Sarti Beach, ahol kizárólag apartmanok és szállodák találhatók.
Ha Sartiban járunk, mindenképpen keressük fel a helyi pékséget, ahol isteni görög süteményeket és fagylaltot is árulnak. A bazárokból pedig mindenki maga válogathat suvenirt önmagának és a rokonoknak is.
Sartiban jól érezhetik magukat idősek, fiatalok, kis és nagycsaládosok is egyaránt. A város számtalan tavernával, ajándékbolttal rendelkezik, illetve két nagyobb szórakozóhellyel. 2011 óta már saját szupermarkete is van, így valóban olyan, mintha otthon lenne az ember.
Tengerpartja több évben is kék szalagot nyert, azaz a legtisztább tengerpartok között tartják számon. Sartitól 6 km-re található a Narancspart, melyet a mini Seychelle-szigeteknek is szoktak nevezni.
A következő állomás Toroni. Az apró város nevezetessége, hogy egykor nagy katonai jelentőséggel bírt II. Filippasz vára, mely a tengerparton helyezkedik el.
Porto Kuofo, azaz csendes öböl. Olyan mély a víz, hogy tengeralattjárók állomásoztak itt a II. Világháború idején.
Neos Marmaras fölött dombtetőn fekszik a város elődje, Parthenonas. Gyönyörű panoráma nyílik a városra és a tengerpartra egyaránt. Az odavezető úton olajfaligetekben gyönyörködhetünk.
A Chalkidiki félsziget harmadik nyúlványa a Kasszandra. Itt Pefchoriba látogattunk el. A Kasszandra legkedveltebb üdülőhelye, bazársorokkal, tavernákkal és szórakozóhelyekkel.
Gasztro-túránk végén ismerkedjünk meg két helyi recepttel: Dolmades és töltött paradicsomok
Hozzávalók:
Dolmades (Rizzsel töltött szőlőlevelek)
50 db zsenge szőlőlevél (közepes méretű)
2 dl olívaolaj
1 nagyobb fej hagyma apróra vágva
1 csokor kapor felaprítva
15 dkg rizs
2 citrom leve
só és bors
A szőlő leveleket alaposan mossuk meg, majd sós forró vízzel forrázzuk le, csepegtessük le majd tegyük félre. A hagymát kevés olajon megpároljuk, de csak épp annyira, hogy megpuhuljon. Összekeverjük a hagymát, a rizset, az olajat, kaprot, sózzuk és borsozzuk, majd mintha káposztát töltenénk, megtöltjük a szőlőleveleket. Kis mennyiséget érdemes a levelekbe tölteni, különben kireped vagy kijön a töltelék. Egy edénybe szorosan beletesszük a tekercseket. Felöntjük annyi vízzel, hogy épp ellepje, majd beleöntjük a citromlevet is. A tetejére tegyünk egy lefordított tányért, így fövés közben nem tudnak elmozdulni a helyükről. Lassú tűzön addig főzzük, míg a rizs megpuhul. Tálalhatjuk önmagában vagy kevés citromlével elkevert joghurttal.
(A kép nem saját!, mire lefotóztam volna, a család nekilátott elfogyasztani)
Töltött paradicsomok
12 db érett paradicsom20 dkg rizs
2 vöröshagyma, finomra vágva
2 dl oliva olaj
1 citrom leve
1 marék mentalevél, finomra vágva
só és bors
A paradicsomokat megmossuk, a szár felöli tetejüket levágjuk, a belsejüket egy kiskanállal kiszedjük és finomra vágjuk. A hagymát az olajban pirítjuk. Hozzáadjuk a paradicsomok belsejét, a mentát, sózzuk-borsozzuk, majd jöhet a rizs, hozzáöntünk egy kevés vizet és a citromlevet, és addig főzzük, míg a rizs félig! megfő. A paradicsomokat megtöltjük majd egy hőálló tálba tesszük. A levágott végeket visszatesszük a tejére, meglocsoljuk kevés olívaolajjal, majd közepes hőmérsékleten kb. 40-45 percig sütjük. Víz nem kell alá, hiszen a paradicsom víztartalma bőven elég ahhoz, hogy a rizs megfőjön.
Lehet készíteni húsos raguval is, ekkor 2/3 húshoz 1/3 arányban számoljuk a rizset. A megpirult hagymára először a húst tesszük, majd a paradicsom belsejét. Ha a hús megfőtt, akkor tesszük hozzá a rizset, amit szintén csak addig főzünk, míg épp megpuhul. Lecsöpögtetve töltsük a paradicsomokba.
(A kép nem saját!, mire lefotóztam volna, a család nekilátott elfogyasztani)
